4 éves terv

... Egyvalamit azonban tehetek. A magam laikus módján összeállíthatom a saját programomat, egy olyat, amire szívesen szavaznék. De mivel tudom, hogy sok dologban tévedek, ezért vitára bocsájtom az elképzeléseimet, és azt szeretném, ha megvitatnánk, kijavítanánk és kiegészítenénk. És ha majd végeztünk, megtehetek annyit magamért és másokért, hogy kinyomtatok egy-egy példányt, odamegyek a képviselőkhöz, akik engem akarnak képviselni, és azt mondom neki: ezt akarom, csináld ezt. És ha nektek is tetszik a nagy mű, akkor tegyétek ti is ezt. Hátha.

Friss topikok

Az excelgyárosok védelmében

2009.10.21. 10:48 :: Raszputyin

Ilyen felszínes írást már régen olvastam, nem is tudom, hogyan kerülhetett ki az Index címlapra.

Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk mi a pénz. Sokan úgy emlegetik, mint egy absztrakt eszköz, egyfajta univerzális cserealap, ami lényegében igaz is, hiszen kifejezi a pénz egyik legfontosabb funkcióját. Csakhogy ebből szerintem kimarad a pénz lényegének egy némileg elméletibb aspektusa: az összes pénz lényegében nem más, mint a világon megtermelt javak értékének összessége. Sajnos ez csak elméletben van így, mert a gazdaságban jóval több pénz van, mint az összes értékesíthető jószág keresleti ára (magyarul az igazi értéke), de ezt nyilván már mindenki a saját bőrén is tapasztalta a „gazdasági válság” nevű jelenségen keresztül. De gondolatkísérlet erejéig maradjunk ennél az ideális helyzetnél.

Amikor egy joghurtot vásárolunk, akkor nem az anyagot vásároljuk meg, hiszen annak nincsen igazi értéke. Amit megvásárolunk az nem más, mint rengeteg ember munkájának nagyon kicsi része, és ebben bizony benne van az excelgyártó kisiparosok munkája is. A hivatkozott bejegyzés alapgondolata, hogy az excelgyártás egy értéktelen és (sugallva) haszontalan tevékenység. Ez a gondolat valószínűleg abból fakad, hogy míg a multinacionális vállalatok termelése nagyon hatékony, addig a működtetésükhöz szükséges adminisztrációs tevékenység hatásfoka a vállalat méretével fordítottan arányos. Magyarul: egy húszfős kisvállalkozás adminisztrációja nyilván jóval hatékonyabb (akár egy fő is elég lehet könyvelésnek, hr-nek, marketingnek), addig egy nagyon nagy vállalatnak, aminek csak HR osztályból húsz darab van szétszórva a világon. Cserébe viszont a multik termelési hatásfoka nagyságrendekkel nagyobb, mint a kisvállalkozóé. A kisvállalkozó az általa gyártott kis mennyiségben mondjuk 1000 forintért tudna neked egy liter tejet a piacra jutatni, míg a multi meg 150ért és hatalmas mennyiségben. De vajon mit kezdene a multi a gyár mellé lerakott termékével, ha nem lenne a sok excelgyártó kisiparos, hiszen adminisztráció nélkül csak őgy termelgetne a semmibe? Ha tudtad követni a gondolatmenetet, akkor már rájöhettél, hogy bizony az excelgyár jóval értékesebb a paraszt munkájánál is, bármennyire is az ellenkezőjét súgja neked a „józan ész” és a nosztalgia-romatika páros.

Persze igazából már azt is tudom, hogyan kerül ki ez az írás az index címlapra. Ez a vélemény szebben megfogalmazza az okot, mint ahogy én tenném most. Mert utálni az excelgyárost semmi más, mint  "nép hangja".

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://4evesterv.blog.hu/api/trackback/id/tr481465006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jgs 2009.10.23. 12:36:06

mintha két egész más dimenzióról beszélnétek: te itten arról írsz, amikor a gazdaság normálisan üzemel, a kollega írása meg inkább az extrém helyzeteket (pl háború) kapargatja.
vagy én értettem félre. :)

Raszputyin · http://zsir.blog.hu 2009.10.26. 10:49:45

@jgs: Nem egészen. Az említett szerző egy szemléletet próbált megvilágítani egy extrém példa segítségével. A bejegyzés a különböző típusú munkák valós értékéről szól, nem a háborús helyzetekről.
süti beállítások módosítása