
Ebben az országban ma a környezetvédelem nagyjából mindenkinek a szarokbele kategória. Ezen nem csodálkozom, a rendszerváltás előtt tényleg mindenkinek a legutolsó előtti problémája volt, utána meg felcsillant egy tuti élet lehetősége, és ugye a cél szentesíti az eszközt. Manapság már kezd kicsit előtérbe kerülni a probléma, a sajtó beszél róla, közismertté válnak a problémák és néhány parasztvakítós kormányzati program is megjelent a színen. Ha hátrahagynám a cinizmust, akkor azt mondanám, hogy történtek előrelépések, a civil szervezetek is csinálnak ezt azt, és nagyon lassan az emberek is megtesznek a környezetükért olyasmiket, amik nem vagy csak kicsit ellenkezik az érdekeikkel. Az ügyeletes patásról, az üzleti szektorról meg annyit, hogy a PR anyagokon sosem fognak túllépni (ismét tisztelet a csekély számú kivételnek), de ahogy azt egy barátom mondta, a pénznek nincs lelkiismerete.
Mit lehetne tenni?
Egyéni szinten a népnevelés, az okosítás működik ugyan, de nem túl hatékonyan, és ami a nagyobb baj, túlságosan lassan. Szabályozgatni ezen a téren felesleges, egyszerűbb, ha emberek érdekévé tesszük, hogy foglalkozzanak a környezetvédelemmel, és a magyar ember szívéhez a legrövidebb út a pénztárcáján keresztül vezet.
Az üzleti szektort elméletben könnyű kezelni, versenyelőnyt fabrikálunk a környezetvédelemből és kifizetettjük vele az okozott kárt. A gyakorlatban azonban ez nem túl könnyen kivitelezhető, de próbálkozni azért lehet.
A továbbiakban több poszt fog a környezetvédelemről szólni, de természetesen várom a ti elképzeléseiteket is.